You are currently browsing the category archive for the 'Blog' category.
"Submit...Thou cannot resist...LICK IT NAW..."
Thanks for hitting me hard!
Boldog Újévet!
…
Nothing to see here 
A blog tulajdonosa Boldog Karácsonyt és Kellemes Ünnepeket kíván az összes erre tévedt olvasónak.
Mivel jelenleg semmi dolgom, viszont van eredeti Sacred2-m ezért egy ideig nem igen lesznek postok, gondolom érthető okokból. Megértéseteket előre is köszönöm
HBD BLK – yakuza look ^^
Így van, egy éve rontom a levegőt a WordPressen, köszönöm, hogy eltűrtök!
 |
| Oh Look, More Touhou Lolis |
 |
| Lolis Don’t Know ‘Bout My Motherboard! |
Szóval újból itthon, újból unalmas animementes blogbejegyzés. Szerencsére nemsokára végetér a tréning és akkor már újra képben lehetek. A rövid itthon töltött idő alatt max arra van időm, hogy bedobjak pár torrent. Most pl. Kyouranra várok. Addig is elütöm az időt egy kis DDR-ezéssel, ha már van nekem fasza szőnyegem. Közben pedig szépen átnézem az RSS-eimet, ki mit írogatott távolétemben; hány száz torrent csorgott le a TokyoToshon és hogy hogyan flémelik M@dfist kollegát
A meló továbbra is unalmas/fárasztó/idegörlő. Valahogy már kezdek hozzászokni, csak az a fránya óra ne lenne. Mindig ránézek és egyből tudom, hogy csak 10 perc telt el. Közben pedig – attól függően, hogy mi a munkád – néha iszonyú hajtás vagy dögunalom van. Valahogy mindkettő képes néha őrültebbnél őrültebb ötleteket kihozni az emberből. Ha nincs jobb dolgom akkor a fejemben valamiféle folytatásos sci-fi regény írok, vagy a kedvenc számaim szövegét ismételgetem, dobolok a kezemmel, játszom a futószalag szenzoraival. És néha a múzsa azt mondja, “Kezi’csókolom!”.
Egy ilyen elborult pillanatomból remélhetőleg már egy épkézláb, animés post lesz következőnek, remélhetőleg ma (ami inkább holnap, magamat ismerve).
3 hét Komárom után újra itthon. Egyelőre tovább sem lesz bejegyzés egy ideig, amit nézek azzal most mind el vagyok maradva. Egyedül a CG R2-t néztem meg amíg ott voltam. 
Maga a munka tűrhető, viszont van egy-két főnökarc akit nagyon nem csípek és szerintem ezzel nem vagyok egyedül. Főleg az tud irritálni, hogy olyan dolgokért is leordítja a kedves tajparaszt a fejemről a hajat ami nem is az én hibám.
Az eddigi 6 műszakban töltött napom alatt összesen 4 különböző munkafázist volt alkalmam megtanulni ebből is látszik, hogy a legtöbb az a 2 nap ami alatt ezeket volt időm gyakorolni. Szerencsére hamar bele lehet jönni, csak az a gond, hogy sokszor már az első alkalommal elvárják tőled, hogy 120%-on pörögjél, mindezt hiba nélkül.
A szállás rendes. Nem a legjobb, de legalább nem olyan, mint a másik kint a ghettóban. Tévé nincs, semmi hír nem jutott el hozzám a 3 hét alatt. És sajnos néha beázik a plafon is :C
Az azért vicces volt amikor az új emberek panaszkodtak, hogy ahol ők vannak szálláson ott nincs csak az RTL és/vagy MTV1.
Szobatársak rendesek, bár mindkettőben van valami irritáló is. Az egyik például folyamatosan löki a sódert és minden második szava az, hogy ‘Érted?’. Közben pedig pislog elég sokszor. A másik meg nem tud dönteni és egy-két dolgot nagyon szájbarágósan kell neki elmagyarázni. Mivel külön műszakba kerültünk végül ezért kevés az ilyesfajta súrlódás és sajna így kevesebb is a szociális kontaktus is. Értsd: magamban sörözök.
Szinte naponta járok internetkávézóba, szép kis pénzt otthagyok. A tulaj, Pepe, rendes csávó. Hihetetlen, hogy csak vagy harmadik alkalommal vettem észre, hogy fél lába van. Voltam strandolni is, múltkor pedig billiárdozni mentünk.
Szóval még 3 hét és vége a tréningnek. Kíváncsi leszek, hogy milyen lesz majd itt Debrecenben a munka ha beindul. És már előre ki kell számolnom a műszakomat, hogy el tudjak menni az Őszi Con-ra
Szolgálati közleményünket olvasták, köszönjük!
Legutóbbi hozzászólások